Az egyik legrégibb és leghíresebb borvidékünk, szőlőművelésének története a keltákig vezethető vissza. Akkoriban Alisca település állt Szekszárd helyén, s e település maradványai között találtak egy márvány szarkofágot. Ez az emlék utal a szőlőtermesztés korai kezdetére. A rómaiak idején, majd a honfoglaláskor már kiemelt jelentőséggel bírt a borvidék. Vörösbort adó szőlőfajtáit, melyek világszerte ismertté tették a borvidéket, a törökök elől menekülő rácok hozták erre a területre. A törökök kivonulása után német szőlőművelők virágoztatták fel a környéket.

A virágzás azonban nem tartott sokáig, hiszen a filoxéra ide is elért. A vész elmúltával rövid időn belül újra fellendült a szőlőtermesztés, leginkább a francia fajták betelepítésének köszönhetően.

A borvidék az 1960-as évektől jelentős változásokon ment keresztül. Míg korábban Kadarkát termesztettek túlnyomó többségben, addig mára már leginkább Kékoportó, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc, Merlot és Zweigelt fajtákat találunk, vagyis a térség fő profilja a vörösbort adó szőlőfajták termesztése lett.

A borvidék Tolna megye déli részén Baranya megyéig húzódik két nagy tájegységet, a Dunántúli dombságot és az Alföld határait érintve. A borvidék legfontosabb bortermő területei Őcsény, Sióagárd, Zomba, Decs és Szekszárd. A borvidék területe: 2000 ha A szőlőültetvények nagy részét 200 méter tengerszint feletti magasságú, löszön kialakult barna erdőtalajjal borított domboldalakra telepítették. Mivel a heves esőzések igen gyakoriak ezen a területen, sok helyen találhatunk teraszosított ültetvényeket, megakadályozva ezzel a víz átfolyását a domboldalakon.

Klímája szubmediterrán jellegű. A tél enyhe, a nyár meleg, nem túl forró. Magas a napsütéses órák száma, ami kedvez a szőlőszemek beérésének. Fagyokkal csak nagyon ritkán kell számolni.

Legelterjedtebb kékszőlőfajtái: Kadarka, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, és a Merlot. Legelterjedtebb fehérborszőlő fajtái: Olaszrizling, Chardonnay, Rizlingszilváni.

Fontos még megemlíteni, hogy ezen a területen foglalkoztak elsőként biotermesztéssel, illetve, hogy Eger mellett Szekszárd használhatja még a „Bikavér” nevet.

Az itt termelt vörösborok testesek, bársonyosak, fűszeres zamatúak, míg a fehérborok lágyak, harmonikusak.